MENÜ

Gyógynövény alapismeretek

Gyógynövények, virágok energetikai rezgés-információi: A Biorezonancia, bioenergetikai gyógyítás során felhasználjuk a szervezet sejtjeinek azon tudatosságát, tulajdonságát, mellyel hatékonyan reagálnak a számukra megfelelő frekvenciákra, bioenergetikai jelekre. Reagálnak, és felveszik a gyógyuláshoz szükséges energiát, rezgést, illetve azok információ- tartalmát (-bioenergetika).

Bioenergetikai gyógymódok körébe tartozik a gyógynövény terápia is, alkalmazásuk során a sejtek, a gyógynövények bioenergetikai rezgés-információira reagálnak. A gyógynövények hatásmechanizmusa is a biorenergetika, rezonancia elvén működik, hiszen a növény egy adott, csak rá jellemző információs rezgéssel, vegyi összetétellel (rezgésével) rendelkezik. A megfelelően alkalmazott természetes vegyi anyag, információ, adott rezgéstartományával szintén, mintegy ellensúlyozza az eltolódott energetikai információs rendszert és regenerál, kiegyenlít, azaz gyógyít.

Gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, melyek különböző módon felhasználva jótékony, gyógyító hatást gyakorolnak a szervezetre.

Drognak nevezzük a gyógynövénynek azon részét, mely a gyógyítás szempontjából a legtöbb hatóanyagot tartalmazza.

Maga a hatóanyag a növény anyagcsere terméke, amely a növény életfolyamatait szabályozza. A gyógynövény terápiában növényi drogokat, illetve izolált hatóanyagokat használunk fel. Bizonyos növények egy adott szervre vagy szövetre fejtik ki hatásukat (pl. epehajtók, szívre hatóak), ezek az úgynevezett adaptogén hatású növények, és vannak általános hatású növények, melyek immunrendszer erősítők, segítik és szabályozzák az anyagcsere és emésztési folyamatokat, a belső környezet állandóságát (homeosztázisát).

Gyógynövények hatásmechanizmusában  a kémiai, vegyi anyagok spontán módon hatnak, azaz fizikailag is jelen vannak, és a jelentkező tünettel ellentétes hatást indikálunk, váltunk ki az alkotókkal. Tehát például a hasmenésre székletfogó (vastagbél -széklet, bélflóra, probiotikumok) gyógynövényt adunk, vagy álmatlanság esetén altató hatású gyógynövény készítményt. Természetes hatóanyaguknál, rezgéstartományuknál fogva a sejtek könnyen felismerik és hasznosítják a gyógynövények által tartalmazott információs rezgést, kémiai hatást.

A gyógynövények alkalmazása

Gyógynövények alkalmazásánál fontos megjegyezni, hogy a túlzott adagolás, vagy a nem megfelelő anyag kiválasztása hosszú távon már szintén energetikai és informatikai eltolódáshoz vezethet, azaz, káros hatást válthat ki. Figyelem! Gyermekek, terhes nők, szoptató anyák esetében eleve jóval kisebb mennyiségű (vagy egyáltalán nem) gyógynövény hatóanyagot kell felhasználni, és feltétlenül szakemberrel kell konzultálni annak jellege és mennyisége, illetve időrendi-időbeli vonatkozásáról!

Gyermekek esetében fontos tudni, hogy pl. a borsmenta kivont hatóanyaga kisgyermekeknél epilepsziás rohamot válthat ki, illetve gégeizom görcsöt, fulladásos tüneteket hozhat létre!

Terhes asszonyoknál pedig vetélést provokálhatnak az alhasi vérbőséget okozó,illetve nagy vízhajtó tulajdonsággal rendelkező növények, mint pl. a kutyabenge kéreg, a pásztortáska, a kínafa kéreg, farkasalma kivonat, a gyermekláncfű, és a boróka vagy a petrezselyem, a szenna és az aloe vera.

Minden méreg, és semmi nincs méreg nélkül, csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg-e, vagy sem.

(Paracelsus)

Szintetikus gyógyszerek vegyi összeállításában is nagymértékben a gyógynövények (illetve biokémiai összetételük, hatóanyaguk) szolgálnak alapanyagul, vagy irányadóként (pl. Valeriana-macskagyökér, Digitálisok-gyűszűvirág, Atropin-nadragulyagyökér, Morfin-mákgubó), mégis mindenki számára egyértelmű, hogy csak a meghatározott ideig, mennyiségben és indokkal szedhetőek. A gyógynövényeknek is meg kell adni a gyógyszerekkel szembeni megfelelő fegyelmezettséget, figyelmet és hatékonysági időt!

Allergiás reakciók (viszketés, piros foltok a bőrön) is felléphetnek a fogyasztás során (gyakran pl. kamilla, cickafarkfű, csalán, fehér fagyöngy esetében), ezért az első adagot mindig csak kis mennyiségben fogyasszuk el!

Allergizáló hatás (telítettség) egy elhúzódó kúra során is létrejöhet, ilyenkor a szakemberrel konzultálni kell, hogy ez allergiás reakció-e, vagy természetes velejárója a gyógyulási, tisztulási tüneteknek. Amennyiben allergénként szerepel a gyógynövény, abba kell hagyni a további kezelést! Külön említésre méltóak a mérgező hatású növények, ezért mindenképpen szükséges a tájékozottság!

Mérgező alkaloidákat tartalmazó növények között léteznek halálos, erős és közepesen erős mérgek, illetve gyengén mérgező növények (ezek általában használatosak a gyógykezelésben). Ha felmerül a növény általi mérgezettség (a hatás később is jelentkezhet), azonnal orvoshoz kell eljuttatni a beteget, illetve mentőt kell hívni (Mérgező növények - elsősegélynyújtás)! Gyógynövények hatóanyagai

Gyógynövény - Vitaminok, ásványi anyagok

A vitaminok közül a C-vitamin főleg a gyümölcsökben található meg, de a nyírfalevél, a gyermekláncfű, és a csalán is sok C-vitamint tartalmaz. B-vitamin a gabona-magvakban, gyümölcsökben,az articsókában, a csalánban, csipkebogyóban, ribizliben, fokhagymában, áfonyában és a benedekfűben található meg nagyobb mennyiségben.

A-vitamin (illetve karotin tartalom) sárgarépában, csonthéjasokban, csipkebogyóban, berkenyében, paprikában, bodzában, gyermekláncfűben, körömvirágban, articsókában, az E-vitamin csíraolajokban, növényi magvakban, csipkebogyóban található meg főleg. K-vitamint tartalmaz pl. a lucerna, kelvirág, csalán, fenyőtű, paraj, csipkebogyó.

Magas ásványi anyag tartalmú növények a benedekfű, a csalán, a a fehér árvacsalán, fehér babhéj, a mezei katáng. Kálium leginkább a párlófűben, erdei mályvában, pitypangban, magnézium főleg a csipkebogyóban, cink például az erdei mályvában, palástfűben található meg.

Gyógynövény - Erjesztők

Az erjesztők - enzimek (fermentumok) katalitikus anyagok, melyek már kis mennyiségben is befolyásolják a vegyi reakciók sebességét, anélkül azonban, hogy az így keletkezett új anyagokban kimutathatóak volnának. Például ilyen a harmatfű (rovaremésztő növény), levelében pepszinhez hasonló erjesztő acidalbumin (fehérje emésztő) van.

Alkaloidák

Az alkaloidák különleges gyógyszertani hatású, lúgos, aminosavakból felépült nitrogéntartalmú anyagok,melynek köszönhetően mérges növényeink egy része is gyógyhatású (lásd. még: mérgező növények). Könnyen és gyorsan oldódnak ki és gyors a felszívódásuk.

Mérgező hatásuknál fogva csak a gyógyszeripar hasznosítja az alkaloidák sóját, melyet leggyakrabban almasav-, citrom-, és oxálsavval képeznek. A gyógyszerészetileg előállított szerek "standartizált" vagy "félszinetikus" származék készítmények, melyekben egységnyi térfogatban meghatározhatóak a hatóanyagok.

Az alkaloidák a központi idegrendszerre hatnak, csak orvosi rendelvényre kaphatóak (és használhatóak), általános bódító és fájdalomcsillapító hatásúak, vagy izgató, élénkítő hatásúak lehetnek.

Gyógynövény - Glikozidák

A glikozidák növényi anyagok, melyek cukorra (glukóz, galaktóz, mannóz, xiloz) és más szerves vegyületre bonthatók, tulajdonképpen a cukrokaglikon-alkoholos észterei. Erjesztőkkel együtt fordulnak elő, ezek a szárítás, feldolgozás közben szétbontják a glikozidákat. Egy növény többféle gilkozidát tartalmazhat, a növény a számára mérgező vegyületeket glikozid formában leköti és tárolja, így közömbösítve a mérgező hatóanyagokat. Gyulladáscsökkentésre és bevonó anyagként használatos.

Hashajtó hatásúak, hosszú távon nem fogyaszthatóak, mert károsíthatják a májat és a bélrendszert. Szívműködést szabályzó, vizelethajtó hatásuk is ismert (gyűszűvirág, tavaszi héricsfű, gyöngyviráglevél, bodza, édesgyökér, hársfavirág, papsajt).

A gyógynövény - glikozidák összetételük alapján lehetnek:

Fenolos glikozidok-Arbutinok: hidrokinon és glukóz vegyületei, a baktériumok, gombák szaporodását gátolják (lásd. még: candidabetegség kezelése), vizelethajtó hatásúak. Az arbutinok kiváló húgyúti fertőtlenítő hatóanyagok, a vese és epekő kiürülését elősegítik. Az arbutin hatóanyag kivonásához lúgos közeg (szódabikarbóna) szükséges.

Nagy adagban vagy hosszan-tartó adagolásuk esetén cukorvizelés, májkárosodás, hányinger, hányás, székrekedés léphet fel. Gyógy/növények: fekete vagy vörös áfonya levél, nyárfaolaj, csarabfű virágzó hajtása, medveszőlő levél, kerti sarkantyúka.

Cianogén glikozidok: csonthéjas gyümölcsök magvaiban, főleg a mandulában, sárgabarack magban fordulnak elő, ezért gyermekeknek csak kevés mandula adható.

Kéntartalmú glikozidok: a csípősanyag tartalmú leggyakoribb drogok hatóanyagai a mustárolaj, a diszulfid típusú kéntartalmú vegyületek, a savamid. Az aglikon csípős ízű, a fehér mustármagban található meg, ha illékony és szúrós szagú akkor a fekete mustármagban, mind kettő hatás megtalálható, pl. a tormában. Bőrbe dörzsölve, helyileg értágító és fájdalomcsillapító hatásúak. Ízületi gyulladások, izom-fájdalmak külső kezelésre használható pakolás, bedörzsölés formájában.

Fokozzák az étvágyat, anyagcserét, az epe kiválasztást és az emésztést segítik. Fertőtlenítő hatásuk által gyomor-bélrendszeri fertőzésekben hatékonyak, bélflóra egyensúlyára pozitív hatással vannak. Gyulladt , sérült bőrfelületen alkalmazásuk a gyulladásos tüneteket fokozhatják, gyomor-bélrendszeri fekélyekben, magas vérnyomás esetén nem alkalmazhatóak!

Gyógy-fűszernövények: fehér és fekete mustármag, fokhagyma, kurkuma, retek, torma, vöröshagyma.

Antraglikozidok-antrakinon tartalmú glikozidos vegyületek: hashajtó hatású (elsősorban a vastagbélre hatnak a perisztaltikát-bélmozgást fokozva), a hashajtó hatás a bevételtől számítva 6-8 óra múlva alakul ki. Nagy adagban való alkalmazása fájdalmas székelést, görcsöket okozhat, terhesség esetén mivel alhasi vérbőséget okoz, nem alkalmazható!

Szoptatás esetén sem ajánlott, mert kiválasztódik az anyatejbe. Hosszan való terápiaként nem alkalmazható, fontos a folyadékpótlás szedése esetén. Vesekőbetegségekben is használatos. Gyógynövények: aloe-vera (terheseknek és szoptatás alatt semmiképp nem adható), szenna (terheseknek és szoptatás alatt semmiképp nem adható), kutyabenge kéreg, rebarbara, varjútövis termése (ezt gyermekek is használhatják, enyhe, lásd. még: ricinusolaj.

Kardiotonikus glikozidok: a szív működésére ható vegyületek, segítik a pangásos tünetek csökkentését (a vizenyősség-ödéma kiürülését vizeléssel), és a szív összehúzódó képességét. Erősen kötődik, felhalmozódik a szervezetben és nehezen ürül ki, ezért adagolása a túladagolás elkerülése végett mindenképpen figyelmet igényel!

Csak a gyárilag előállított formája használatos! Túladagolás esetén "digitálisz mérgezés" tüneteket produkál (lassult szívműködés, ritmuszavarok), a kálium hiánya, a kalcium túlsúlya, veseelégtelenség súlyosbíthatják ekkor a tüneteket.

Gyógynövény - Cserzőanyag

A cserzőanyag (tannin-organikus sav) a növényeket óvják meg a korhadástól (antioxidáns hatás). Nitrogénmentes szerves fanyar ízű vegyületek, vízoldékony (tannin és depszidek-kínasav, kávésav) és vízben nem oldódó (katechinek) vegyületei ismertek. A gallus-csersavon kívül idetartozik a katechuratanhia-kinocsersav, és a hamameli tannin.

Fehérjekicsapó nyálkahártya-összehúzó és vérzéscsillapító hatású, sebkezelésre és gyulladáscsökkentésre használható, mivel a baktériumok falát károsítja és gátolja a szaporodásukat. Használják gyomorfekély, savtúltengés, refluxbetegség, aranyér, illetve nehézfém mérgezések esetén (a méreganyaggal csapadékot képez, így gátolja annak felszívódását).

Gyógynövény / Növény - Keserű-anyagok

A keserű-anyag elnevezés tulajdonképpen nem vegyi meghatározás, mert szubjektív íz-érzékelésen alapul, legtöbbjük terpén származék. Ma általában vegyileg közömbös anyagot értenek e név alatt, de idetartoznak még bizonyos glikozidák, alkaloidák, sőt bizonyos toxinok is. Jelentős mértékben használja a keserű-anyagokat pl. a likőripar.

Az emésztőrendszerre való hatásuk az illóolajokéhoz hasonló, étkezés előtt fél órával célszerű az alkalmazásuk. Gyomor és bélzavaroknál elsősorban étvágygerjesztőnek használják, a nyálkatermelést fokozzák, és az emésztőnedvek elválasztását fokozzák, ezenkívül antibakteriális, vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő, szíverősítő hatásuk is jótékony.

Gyógynövény - Szaponinek

A szaponinek nitrogénmentes anyagok (triterpének, szteroidok, szteroidalkaloidok), melyek a vizet habossá teszik. Szappan képző hatásuk mellett, a véroldó tulajdonsággal is szokták jellemezni őket, mert a vörösvérsejt membránt (sejtfalat) károsíthatják, és a vörösvérsejt szétesését okozhatják. Az ipar habzóanyagként a habzóitalok, törökméz, a mosószerek és szappanok előállításánál használja fel a szaponineket.

A szaponin tartalmú drogokat főleg mint étvágygerjesztő, vizelethajtó, izzasztó, kőoldó, nyálkaindító (nyákoldó), köhögéscsillapító szerekként ismerjük, mert a szervek mirigyeinek működését fokozni képesek, és egyes felszívódásra képtelen anyagok felszívódását elő tudják segíteni.

Gyulladáscsökkentő - antiödémás hatásuk is ismert, mert gátolják a mellékvesekéregben termelődő glikokortikoid hormonjainak lebomlását a szervezetben (vadgesztenye). Roboráló anyagok, mivel segítik a fehérjék, zsírok, szénhidrátok anyagcsere -és beépülési  folyamatait, egyben csökkentik a vér koleszterinszintjét.

Gyógynövény - Illóolajok

Az illóolajok a vízgőzzel együtt desztilláló anyagok, melyek a normál hőmérsékleten elillannak, és általában a szaglóérzéket ingerlik. A gyógynövények nagy százaléka tartalmaz illóolajat, melyeknek eltérő kémiai szerkezetük alapján kb. 1000 féle képviselője ismert.

Gyógyító hatású illóolaj tartalmuk azoknak a növényeknek van, melyeknek illóolaj tartalma 0,01%-ot meghaladja. Folyékony vagy glikozidos formában fordulnak elő, hatóanyagainak összetevőit a fenilpropil, a szeszkviterpén, monoterpén, a szénhidrogének, alkoholok, észterek, aldehidek, ketonok és oxidok alkotják.

Az illóolajoknak szélhajtó (-koriander, ánizs, édeskömény, kamilla), nyugtató - stressz (-kakukkfű, levendula, citrom, borsmenta, eukaliptusz, fenyő, szegfűszeg), oldó (-macskagyökér, levendula, citromfű, komló, rozmaring), gyulladáscsökkentő (-kamilla, levendula, szegfűszeg, cickafark, rozmaring), fertőtlenítőnyákoldó-köptető (-bazsalikom, ánizs, mentol, kámfor, eukaliptusz, édeskömény).

Vizelet-hajtó (-kurkuma, ánizs, kálmos, angelika, kömény, borsmenta, marojanna, fahéj, narancs), és (-zeller, petrezselyem, lestyán, boróka), gombaölő és baktériumölő (-fahéj, szegfűszeg, teafa, bazsalikom, kamilla, ánizs, citrom, kakukkfű, fenyő) , emésztést segítőhelyi izgató hatásuk van (-kámfor, rozmaring, eukaliptusz, boróka, terpentin).

Az illóolajok nagy mennyiségben mérgezést okozhatnak, mellékhatásokkal is rendelkezhetnek, illetve allergizálhatnak az arra érzékeny embereknél (pl. kamilla, citromfű, zsálya, árnika, levendula, menta, borsmenta- a borsmenta olaj használata gyermekeknél tilos), vesebetegek a borókát nem alkalmazhatják, májbetegek a terpentinolajat és a zsályát nem használhatják, a fehér üröm illóolaja hallucinációt és görcsöket okozhat, a petrezselymet (apiol olajtartalom), sáfrányt és a borókát terhesek nem alkalmazhatják, és fényérzékenységet okoz pl. az orbáncfű, a bergamott és citromolaj.

Gyógynövény - Zsírok, zsíros olajok

A zsírok az illóolajtól abban különböznek, hogy nem párolognak, és nem oldódnak alkoholban (a ricinus kivételével). Ezeket főleg magvakból, sajtolással nyerik ki (lenolaj, napraforgó, repce, ricinus, szerecsendió, mustármag). Ricinusolaj (oleum ricini): a Ricinus communis (önmagában-kezeletlenül mérgező mag, lásd. mérgező növények) magvaiból gyógyszertárilag sajtolt, színtelen olaj ricinolsavas és izoricinolsavas trigliceridből áll.

A ricinolsav oxizsírsav, amely a ricinusolajból a vékonybélben lipáz nevű enzim hatására felszabadul, enyhén izgatja a bélfalat, és heves bélmozgást vált ki, de nem okoz fájdalmat, bélgörcsöket, alhasi vérbőséget, ezért terhesség és szoptatás alatt, illetve gyermekeknek is adható (csecsemőknek nem, mivel súlyos kiszáradásos állapotot okozhatnak!).

A ricinusolaj gátolja a vastagbél antiperisztaltikáját (renyheségét), ezzel csökkenti a széklet kiszáradását, egyben mivel rossz a (többi zsírsavhoz képest) felszívódása a vékonybélből, ezért nagyobb része jut a vastagbélbe, síkossá téve így a székletet és könnyítve az ürítést. Tartósan nem alkalmazható, mert székrekedést és étvágytalanságot okoz.

Gyógynövény - Fehérjék

A fehérjék (mucinok) az élő természet egyik fő alkotó eleme. Gyógynövény - Amin, kolintartalom

Az aminok olyan szerves vegyületek, amelyek nitrogént tartalmaznak. Amin jelenlétét a növény gyakran jellemző illattal jelzi (bryona dioica). A kolintartalom is igen nagyszámú növényeknél fordul elő (pl. nicotin burgonyában).

Gyógynövény - Flavonidok

A flavonidok a növények színeiért felelősek, festékanyagok. Fő alkotóik a klorofillok (lúgosító ételek- zöldségek), karotionidok, antocionidok, és a flavon, rutin, a luteolin. Az erekre hatnak kedvezően, mert kiegészítik a C-vitamin hatását, csökkentik a capillárisok (kiserek) törékenységét, áteresztőképességét. Kis mértékben csökkentik a vérnyomást, visszérgyulladást, a koleszterinszintet, a gyulladásokat, és húgyhajtó hatású.

Gyógy/növények: galagonya, zsurló, japán akác, fekete áfonya, csalán, körömvirág, napraforgó, máriatövis termése, nyírfa levél, kukorica bajusz, kamilla, bodza, hársfa, árnika virág. A pirosítógyökeret indikátorok készítésénél használják, mert szeszes kivonata sav hatására pirossá, lúg hatására kékké válik (pH-érték meghatározás, vizsgálat).

Gyógynövény - Kumarinok

A kumarin származékoknak vagy 800 faja ismert, glikozidos kötésben és szabadon is előforduló hatóanyagok. A növényekben gyökérserkentő, növekedést serkentő hatásuk van.

Kémiai fő hatóanyaguknál fogva hatásaik:

Hidroxikumarinok - elnyelik az UV-sugarakat, míg a barnító jellegű hosszabb hullámokat átengedik, ezáltal a napozókrémek adalékanyagai. Fraxin anyaga által húgyhajtó, eszkulin tartalmánál fogva fokozza az érfal rugalmasságát.

Funarokumarinok - fokozzák a pigment képződést (pigment = a bőr festékanyaga) , ezért elsősorban pigment hiányos területeken alkalmazzák helyileg. Novobiocin hatásaként baktériumölő hatású.

Piranokumarinok - a szív koszorúér tágítói, ezáltal javítják a szív vérellátását.

Dikumarinok - fontos és erőteljes véralvadásgátlók, a protrombin -véralvadási faktor- szintézisét (előállítását) gátolják a májban. Szintetikus (gyógyszerészetileg előállított) formában vérrögképződés (trombózis) megelőzésére, vénafal gyulladások-visszerek gyógyításában használják a gyógyászatban.

Gyógynövények: kamilla, levendula, menta, fahéj, lestyángyökér, szagosmüge, orvosi somkóró, a bőrt fényérzékennyé (acria) teszi a pasztinák, orbáncfű, angyalgyökér.

Gyógynövény - Szénhidrátok

A szénhidrátok a cukrok és polimerizált származékaik, a fotoszintézis során keletkező szerves széntartalmú vegyületek.

Poliszacharidok (a cukormolekulák számától függően) lehetnek:

  • a nyálkák, melyek vízzel összekeveredve megduzzadnak, sűrűn folyó kolloid oldatot képeznek, és ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, lassítják más hatóanyagok felszívódását, ezt pl. gyógyszerek bevételénél figyelembe kell venni Gyógynövények: lenmag, hárs, szentjános kenyér, fehér akácvirág, lándzsás útifű, mályva, édesgyökér, ibolyagyökér, ökörfarkkóró.

  • a keményítő növények részére tartalék tápanyag, gyógyszerkészítésben segédanyag.

  • a pektin véralvadást serkentő, hasmenés elleni szer, lassítja a C-vitamin és a penicillin kiürülését a szervezetből. Gyógynövények: füge, fehér csillagfürt, orvosi ziliz.

  • az inulin fruktóz molekulákból épül fel, a szervezet inzulin nélkül képes hasznosítani, így cukorbetegek részére ajánlott. Gyógynövények: bojtorján, katángkóró, gyermekláncfű.

  • a cellulóz a növény szilárdításában vesz részt, sebkötöző anyag.

Monoszacharidok (glukóz, galaktóz, fruktóz) - édes ízűek, mivel nem bomlanak tovább, gyors energiaforrások. Oligoszacharidok (laktóz, szacharóz, maltóz) - az emésztéssel gyorsan hasadnak alkotóikra, energiaforrások. Mivel igen sok vizet vonnak el a béltraktusból, ezért jelentős a hashajtó hatásuk. A gyógyszeripar édesítőszerként hasznosítja.

Gyógynövény - Karbonsavak

A karbonsavak szerves növényi savak, főleg a K, Mg, és egyéb ásványi anyagok szállítása a fő feladatuk. Főleg gyümölcsökben találhatóak meg, mint citromsav, almasav, borkősav, csersav, borostyánkősav, sóskasav, kávésav, fahéjsav.

Gyógynövény Kovasav:

A kovasav szervetlen sav, kémiailag szilicium-dioxid. A növények anyagcsere folyamataiban játszik szerepet, és a növényi sejtfal szilárdításában vesz részt. Vizelethajtó hatása van, gyulladásos területekre és köszvényes bántalmakra főleg borogatásként alkalmazható.

Szájüregi gyulladások esetén gargalizáló szerként használható. Tuberculózis elleni hatása azon alapul, hogy a kovasav bevonja a gócokat (elmeszesíti őket), és ha a gócok jóindulatúak, akkor nyugalomba helyezésük után könnyebben gyógyulnak.

Gyógynövények: mezei zsúrló, pásztortáskafű, kenderfű, tarackbúza, apróbojtorján, tüdőfű.

Gyógynövény - Fitoncidák

A fitoncidák a növények testnedveinek gomba és baktériumölő anyagai. Eltérő kémiai felépítésűek, a hatást a mikroorganizmusok DNS, és sejtfal károsításával érik el. A legerősebb és leghatékonyabb fitoncidákat nagyobb mértékben a fokhagyma és a vöröshagyma, majd a paradicsom (tomatin), a retek (rafanin) tartalmazza, de a mustármagokban, a borókában, fekete ribizliben, a keskenylevelű útifűben, kerti sarkantyúkában, kerti zsázsában, farkasalmában, kasvirágban is nagy mennyiségben megtalálható.

Gyógynövény - Tejnedvek

A tejnedvek bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, tejszerűen folyó anyagok. Tulajdonképpen vízzel képzett emulziók, melyek tartalmazhatnak például keményítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, gyantákat (fecskefű, gyermekláncfű, katángkóró, ópium, gólyahír). A gyógyszeripar használja porított formában, kézre cseppenve sok növény tejnedve allergiás, viszkető hatást válthat ki.

Gyógynövény - Lektinek

A lektinek (fitohemagglutininek) olyan fehérjék vagy származékaik, melyek megkötik a cukrokat. Kapcsolódnak a sejthártya szerkezetében található glikoproteinhez. Jelentős részük kicsapja a vörösvérsejteket, gyakran van mitogén (sejtosztódást serkentő) hatásuk, és serkentik a nyiroksejtek (limfociták) szaporodását. Hőérzékeny anyagok, melyek a főzés során elbomlanak (nyers bab, borsó, szója, lencse, földimogyoró, ricinus).

Különböző növényi részek mérgező anyagai, melyeket régebben toxalbuminoknak (-mérgező fehérjék-lásd: mérgező növények) is neveztek. Az izolált lektineket használják a vércsoport meghatározásban (a vörösvérsejt agglutinációs hatása miatt).

A limabab magjaiból előállított lektin az "A" vércsoport kimutatására szolgál, a Lotus tetragonolobus viszont a "O" vércsoport esetében hat fajlagosan, az idegenföldi Bandeira simplicifolia lektinjével a "B" vércsoportot lehet azonosítani. A lektineknek nagy jelentőségük van az immunológiai, onkológiai és szövettani vizsgálatokban is.

Gyógynövény - Toxinok

A toxinok méreganyagokat jelentenek.

Gyógynövények - Növények részei, ehető virágok

Szár (caulis, cormus, strips):

A szár a növény azon része, mely rendesen felfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél között van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből fejlődnek a gallyak. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány. A szár állományára nézve lehet fás és lágyszárú. A föld alatti szár lehet a gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz tartozik még az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok.

Gyökér (radix):

A gyökér a növények helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a főgyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül még vannak élősdi gyökerek, és vízben úszógyökerek. Levél (folium): a szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. A levél három részből áll, hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk.

Levél (folium):

A szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. A levél három részből áll, hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk.

A levelek fajtái szerint megkülönböztethetünk:

  • Szik vagy csíraleveleket, melyek már a magvak csírájában jelen vannak.
  • Alleveleket vagy pikkelyleveleket, melyek a levélhüvelynek megfelelő részéből alakulnak ki, s feladatuk a növény testének megvédése.
  • Lombleveleket, melyek egyszerűek vagy összetettek lehetnek.
  • Felleveleket, melyeket fedőleveleknek is nevezhetünk, mivel a bimbókat feslésük előtt beborítva védik.

Termés (gyümölcs- fructus, mag-semen):

A termés a termőből fejlődik. A termésben lévő magvak a növény szaporítószervei. Ha a termés tisztán csak a termőből fejlődik, akkor igazi termésről beszélünk. Ha a virág más része, pl. a kehely (almánál), a közös vacok (a szamócánál) járul hozzá, a termést áltermésnek nevezzük.

Virág (flos):

A virág szaporodás céljára átalakult leveles hajtás. A rajta levő levelek a viráglevelek, ezek közül a belsők a magképződéshez szükséges termőt és porzót alkotják, ezeket pedig a körben álló virágtakaró veszi körül. A termő, a porzó és a virágtakaró a kocsánynak megvastagodott csúcsán, a virágvackon foglal helyet. A még ki nem nyílt virág a bimbó.

Ha a kocsány alig észrevehető, akkor a virágot ülőnek nevezzük. A virágtakaró lehet egynemű, egyszínű és akkor a neve lepel, vagy pedig a külső kör zöld, akkor csésze, a belső kör pedig más, élénk színű, akkor ez a párta. A párta több szabad levelekből állhat, ezek a szirmok.

A legfontosabb virágzatok:

  • A fűzér, a virágok kocsánytalanok és a megnyúlt tengelyen ülnek.

  • A fürt abban különbözik a füzértől, hogy a virágok kocsonyásak.

  • Az ernyő, ha a kocsányok a szár csúcsából erednek és úgy állnak, mint az ernyő küllői.

  • Ha az egész virágzatot a murvapikkelyek övezik, fészkesnek mondjuk a virágot.

Ehető virágok

Az ehető virágokat használhatjuk díszítésként, ízesítésre, teákba, vizek készítéséhez (pl. rózsavíz) süteményekhez, sütéshez, főzéshez, de használhatjuk például szappankészítéshez és fürdőkhöz is. Csak teljesen megtisztított, egészséges, rovarirtó-mentes virágokat, növényeket használjunk! Pollen allergia esetén nem, illetve allergiára való hajlam esetén óvatosan használjuk a virágokat!

Az ehető virágok: almafa virága, angyalgyökér, articsóka, árvácska, bazsalikom, bodza, borágó, brokkoli, büdöske (bársonyvirág), citromillatú muskátli, csalán, dália, fehér akácvirág (a lila akác nem!), golgota virág (a gyümölcse is).

Gyümölcsfa virágok, hibiszkusz, ibolya, kamilla, kankalin, karfiol ( meghúsosodott virágzatok), kapribogyó, kaporvirág, krizantém, körömvirág (csak a szirom), levendula, lonc, lóhere, mályvarózsa, menta, napraforgó, orgona, pitypang, rózsa, sáfrány, sáfrányos szeklice, sarkantyúvirág (kerti sarkantyúka), salátaboglárka, sásliliom, szegfű, szegfűszeg, tökvirág, tulipán (csak a szirom).

 

(Forrás: gyogynovenyhatarozo.hu)


Gyógynövények termesztése tankönyv


Vadon termő gyógynövények (riport)

Dr. Péter Mária, egyetemi óraadó tanárral a vadon termő gyógynövények gyűjtéséről, feldolgozásáról és felhasználásáról beszélgetés hallható, a lenti linkrehelyre kattintva.

Riporter>> A gyógynövényeket nagyon régóta használják. Azt szokták mondani, hogy a gyógynövények használata egyidős az emberiséggel.

Ez valóban így van, hisz – mondjuk azt – az ősember is mihez fordult volna, hogyha baja volt, ha nem a természethez? De ehhez írásos emlékeink is vannak, hogy valóban a XVI. sz.-ban már írtak olyan könyvet, amely a gyógynövények felhasználását javasolja.

Marosvásárhelyi Rádió

Hallgassa meg Sármási Bocskai János Hobbikertészek rovatának 2011 február 9-én elhangzott műsorát:

http://naturatex.ewk.hu/tananyag-a-gyogynovenyekrol

 

 

Hírek

  • Alkalmazások

    gyogynoveny2.jpg
    ..



     

  • Gyógynövény

    Ősi kultúrákban elsősorban gyógynövényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

  • Szociális
    A szociális munka az alkalmazott társadalomtudományok közé sorolt professzionális segítő tevékenység, mely elősegíti a társadalmi fejlődést, az egyének, csoportok, közösségek működésének javítását, helyreállítását, problémáinak megoldását. Segíti a nagyobb társadalmi jólét és jól-lét elérését, melyhez igyekszik kedvezőbb társadalmi feltételeket teremteni.
  • Szövetkezés
    A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet